Crime and Punishment

Dr. Péter Hack’s review of Dr. László Kelemen’s book, Law Students on Law


Dr. Kelemen László - Joghallgatók a jogról

Egy vidéki polgármester több mint tizenötezer aláírást gyűjtött - köztük több száz polgármesterét - a büntetések súlyosbítását követelve.

Hasonló törekvést fogalmaz meg a legnagyobb ellenzéki párt is, és ezzel kampányol a szélsőjobb is. Az ügy politikai vonzerejét az a kétségtelenül jogos döbbenet és felháborodás jelenti, amelyet a február elején elkövetett veszprémi gyilkosság váltott ki. A büntetési rendszer szigorítása mellett érvelők két állítást fogalmaznak meg, az egyik, hogy növekszik a bűnözés, a másik, hogy ezt a folyamatot a büntetések súlyosbításával meg lehet állítani.

Amennyiben megvizsgáljuk az első állítást a bűnügyi statisztikák fényében, akkor meglepő eredményt kapunk. A bűnügyi statisztikák ugyanis nem igazolják a bűnözés drámai növekedéséről szóló közhangulatot. Az elmúlt években az összes bűncselekmény vonatkozásában minimális növekedés, inkább stagnálás volt tapasztalható. Még meglepőbbek a tények, ha a büntetések súlyosbítását követelő törekvéseket lángra lobbantó legsúlyosabb bűncselekmények az emberölések számának alakulását elemezzük. Az utóbbi évtizedekben a legtöbb emberölést 1994-ben követték el, 313-at. 2000 után az emberölések száma ugyan lényegesen csökkent, de folyamatosan 200 fölött volt, 2005-ben azonban már csak 164, 2006-ban 174, 2007-ben 154, 2008-ban pedig 147 ilyen bűncselekmény történt. Természetesen egyetlen ilyen eset is sok, de mégsem lehet szó nélkül hagyni azt a tényt, hogy egy évtized alatt kevesebb, mint a felére csökkent az emberölések száma. Sőt a 2008-as adat az utóbbi ötven év legalacsonyabb száma, legutóbb 1966-ban regisztráltak 148 emberölési esetet.

Miközben nem vitatható, hogy a közbiztonság helyzete gazdasági válság és egzisztenciális bizonytalanság idején különösen foglalkoztatja az embereket, világosan kell látni, hogy a fenyegetettségérzés nem a tényeken alapul, más szavakkal az objektív biztonság és a szubjektív biztonságérzet között nagy különbség van.

Amennyiben igaz lenne az első állítás, miszerint a bűnözés növekszik, akkor is feltehető a kérdés, hogy büntetések súlyosbítása megfelelő válasz-e erre a jelenségre. Dr. Kelemen László most megjelent könyve (Joghallgatók a jogról. Szociálpszichológiai kutatás. Sprinter Kiadó, Budapest 2009), tanulságos válaszokat ad erre a kérdésre. A szerző egyrészt bemutatja a bűnelkövetés okaira vonatkozó mintegy két tucat tudományos elméletet, amelyek közül vannak, amelyek biológiai, vannak, amelyek pszichológiai, mások szociológiai, megint mások szociálpszichológiai okokkal magyarázzák a bűnözést. Másrészt azt vizsgálja, hogy ezek a nézetek mennyire alapozzák meg a szakemberek vélekedését.

A bűnözés okainak pontos meghatározása azért lenne kívánatos, mert a bűnözői magatartásra adott adekvát válasz, attól függ, hogy mit gondolunk a magatartás okának. Az ok meghatározza, hogy milyen módon lehet befolyásolni az elkövetőket. Kelemen László könyve azonban nem csak arra mutat rá, hogy vannak nyilvánvalóan elavult nézetek ezen a téren, mint például a bűnözést biológiai okokkal magyarázó teóriák (amelynek elavultsága mellett is vannak hívei a rasszisták között), hanem arra is rávilágít, hogy számos versengő teória létezik, amelyek igazságáról nem könnyű meggyőződni. Márpedig a bűnözés okairól szóló teóriák közötti választás döntheti el azt, hogy – némileg egyszerűsítve – inkább megtorló, vagy inkább "gyógyító" típusú büntetőpolitikát érdemes követni.

A szerző empirikus vizsgálata, amelyet elsőéves és végzős joghallgatók között végzett, azzal a meglepő eredménnyel zárult, hogy "a szakmai ismeretek nem befolyásolták jelentősen, hogy a diákok mely bűnözési elméletek állításait fogadták el, és melyeket nem". Ebből az következik, hogy nem csak a jogalkotóknak, és a jogpolitika alakítóinak, hanem a jogászképzés tudományos műhelyeinek sincsen markáns képe (vagy, ha van, az nem jut el a hallgatókhoz), arról, hogy mi is a bűnözés oka. Így értelemszerűen arról sem, hogy a jelenségre milyen válaszokat adjon a jog.

Ezért lehet nagy valószínűséggel előre látni, hogy a közeljövőben a politikai döntéshozók súlyosbítani fogják a büntetéseket, függetlenül attól, hogy valójában növekszik-e a bűnözés, és attól is, hogy mit gondolnak a bűnözés valódi okairól. Ugyanis a politikusok, nem az objektív közbiztonságra reagálnak, hanem a saját maguk által gerjesztett közhangulatra.

(a szerző jogász)


« Back to PRESS, MEDIA, NEWS